|
|
Burning
Inside (H), Dark Day Dungeon (CH), Static 84 (D), Boy Set Fire (USA)
- 2000 október 15, Trafó Club, Gödöllő Palotakert
undegroundpcdome.hu
Aki járt már Szibériában megnézni, hogy fest egy transzba esett
sámán, azt hiszem, hiába szúratta le magát egy hátsó kazah bűnözővel
Elég lett volna október 15-én, Gödöllőn transzformálni magát. Ugyanis
fentebb jelzett időpontban, jelzett helyen hasonló jelenség megfigyelésére
adódott alkalom. Profi modón megszervezett fesztivál volt. Nem erre
számítottam, hiányzott is a zenekarok közti átállás hosszúságából
adódó ismerősökkel való beszélgetés. Erre nem adódott alkalom valóságos
hc kéjhömpőj zúdult ránk. A zenekarok gyors egymásutánban következtek,
mégpedig: Boy Sets Fire+Static 84+Cataract+Dark Day Dungeon+New
Born+Hátsó Szándék. Ezek nagyszerű teljesítményt nyújtottak, fejlődő
képesek, míg BB önjelölt művészúr sem tudta alulmúlni a hangulatot
és önmagát. Nála bizarabb jelenség talán csak a proszektúra környékén
sandán ólálkodó macskák között található. Széles jókedvében próbált
feszültséget indukálni, Amper sze nem sikerült Volt, sem a színpadOhm
sem hallgatóként amint magas szintű kulturáltságában német nyelven
vegzálta a külföldi zenekarokat. Jó vizsgázó közönség talán csak
az örültek iránt megnyilvánuló törzsi tiszteletből fakadóan tűrte
meg.
A buli jó volt. Csak én nem vagyok már a régi. Azt hiszem, hogy
ezentúl kiállítás megnyitottról írok. Lehet, hogy fiatalodom. Fiatalok,
tiétek a világ valamikor a miénk volt de körül néztünk benne és
láttuk, hogy annyira nem jó, hogy inkább nektek adjuk, nesztek.
Van bennem tisztán látás. Világ biztosan el fog pusztulni, csak
el kell fejlődnünk addig, amíg senkise bánja. Ez az üzenetem az
utókornak.
Mindenkit puszilok, csókolók, ölelek, imádok, puszilok, ölelek.
Szevasz Jóka.
- A -
|
|
BOY
SETS FIRE /STATIC 84/
DARK DAY DUNGEON
Gödöllő, Trafo, 2000.október 15.
Metal Hammer
Ha véletlenül nem ismerem meg valahol a Rookie című dalt a Boy Sets
Fire-től, talán sosem találkozom ezzel az amerikai csapattal, pedig
mostanában hatalmas kedvencek lettek nálam. Egyértelmű, hogy a Trafóban
volt a helyem, de sajnos a korán kezdődött buli magyar fellépőit
nem láttam. A Dawncore ugyan elmaradt egyébként is, de a Bandanast
olyan rég láttam már, hogy jó lett volna elcsípni őket.
A svájci Dark Day Dungeon volt az első általam látott csapat, méghozzá
egy magyar származású gitárossal. Amolyan new school típusú döngetés
volt a program egy HC-sen jó hangú és szimpatikus frontemberrel,
akire azért egy kis rutin még ráférne. Nagy dolgokat nem csináltak,
de azért zúztak.
A Static 84 már egészen másfajta húrokat pengetett. Ők németek,
a zenéjük meg régi típusú dallamos punk rock, komoly hangsúllyal
a rockos dolgokon. Nyilván idővel akár Dag Nasty jellegű dallamok
is előkerülhetnek majd, jelenleg azonban még kicsit szürke, egyforma
volt a műsor. Mondjuk a nem túl nagy számú közönség egy része sem
könnyítette meg a dolgukat.
A Boy Sets Fire kapcsán viszont nem tudok panaszkodni, mert ez a
buli a „Rise, rise, rise…" kezdettől az utolsó percig zseniális
volt. Én ugyan korábban nem tudtam arról, hogy balos hozzáállásuk,
a korábban itt-ott használt vörös csillag miatt a hardcore színtéren
nem mindenki a barátjuk, de itt ez hamar kiderült. Nathan énekes
jól kezelte a problémát, a bekiabálásokat ügyesen hárította, látszott,
hogy rutinból teszi, de engem kicsit zavart ez a bunkózás. Ráadásul
a BSF szövegei kimondottan tetszenek, különösen az After The Eulogy
című mestermű kettes albumon. Aki nem ismeri őket, az képzeljen
el egy modern hardcore/punk bandát, de helyenként olyan feelinges,
szívbemarkoló dallamokkal, olyan dinamikai megoldásokkal, mint mondjuk
a Live legjobb pillanatai. Az egyre erősödő emocore színtér kitermelt
mostanában pár nagy bandát, de a BSF még ezek között is az élbolyba
tartozik. Szerintem lenne keresnivalójuk egy a Victorynál nagyobb
hatású kiadónál is. Nathan ugyan érezhetően a jelenlegi képességeinek
a határán teljesít az albumon, de szerencsére élőben is hozta az
óriási dallamait. Az is tetszik, ahogy a dallamokból lazán átvált
őrölten torokgyilkos kiabálásokba. De a többiekre sem lehetett panasz,
a két gitáros fifikásan megírt váltott témái, jól elhelyezett fogós
riffjeik élőben még jobb hatást keltettek, mint a lemezeken. Szó,
mi szó, ez egy maximális koncert volt. Akár minden héten jöhetnének
errefelé!
|
|
BOY
SETS FIRE /STATIC 84/
DARD DAY DUNGEON
Gödöllő, Trafo, 2000.október 15.
Metal Hammer
Ha véletlenül nem ismerem meg valahol a Rookie című dalt a Boy Sets
Fire-től, talán sosem találkozom ezzel az amerikai csapattal, pedig
mostanában hatalmas kedvencek lettek nálam. Egyértelmű, hogy a Trafóban
volt a helyem, de sajnos a korán kezdődött buli magyar fellépőit
nem láttam. A Dawncore ugyan elmaradt egyébként is, de a Bandanast
olyan rég láttam már, hogy jó lett volna elcsípni őket.
A svájci Dark Day Dungeon volt az első általam látott csapat, méghozzá
egy magyar származású gitárossal. Amolyan new school típusú döngetés
volt a program egy HC-sen jó hangú és szimpatikus frontemberrel,
akire azért egy kis rutin még ráférne. Nagy dolgokat nem csináltak,
de azért zúztak.
A Static 84 már egészen másfajta húrokat pengetett. Ők németek,
a zenéjük meg régi típusú dallamos punk rock, komoly hangsúllyal
a rockos dolgokon. Nyilván idővel akár Dag Nasty jellegű dallamok
is előkerülhetnek majd, jelenleg azonban még kicsit szürke, egyforma
volt a műsor. Mondjuk a nem túl nagy számú közönség egy része sem
könnyítette meg a dolgukat.
A Boy Sets Fire kapcsán viszont nem tudok panaszkodni, mert ez a
buli a „Rise, rise, rise…" kezdettől az utolsó percig zseniális
volt. Én ugyan korábban nem tudtam arról, hogy balos hozzáállásuk,
a korábban itt-ott használt vörös csillag miatt a hardcore színtéren
nem mindenki a barátjuk, de itt ez hamar kiderült. Nathan énekes
jól kezelte a problémát, a bekiabálásokat ügyesen hárította, látszott,
hogy rutinból teszi, de engem kicsit zavart ez a bunkózás. Ráadásul
a BSF szövegei kimondottan tetszenek, különösen az After The Eulogy
című mestermű kettes albumon. Aki nem ismeri őket, az képzeljen
el egy modern hardcore/punk bandát, de helyenként olyan feelinges,
szívbemarkoló dallamokkal, olyan dinamikai megoldásokkal, mint mondjuk
a Live legjobb pillanatai. Az egyre erősödő emocore színtér kitermelt
mostanában pár nagy bandát, de a BSF még ezek között is az élbolyba
tartozik. Szerintem lenne keresnivalójuk egy a Victorynál nagyobb
hatású kiadónál is. Nathan ugyan érezhetően a jelenlegi képességeinek
a határán teljesít az albumon, de szerencsére élőben is hozta az
óriási dallamait. Az is tetszik, ahogy a dallamokból lazán átvált
őrölten torokgyilkos kiabálásokba. De a többiekre sem lehetett panasz,
a két gitáros fifikásan megírt váltott témái, jól elhelyezett fogós
riffjeik élőben még jobb hatást keltettek, mint a lemezeken. Szó,
mi szó, ez egy maximális koncert volt. Akár minden héten jöhetnének
errefelé!
L.L.
|
|
Rólunk
írták/Nálunk történt rovatba:
Burning Inside (H), Dark Day Dungeon (CH), Static 84 (D), Boy
Set Fire (USA)
2000 október 15.
Aki járt már Szibériában megnézni, hogy fest egy transzba esett
sámán, azt hiszem, hiába szúratta le magát egy hátsó kazah bűnözővel
Elég lett volna október 15-én, Gödöllőn transzformálni magát. Ugyanis
fentebb jelzett időpontban, jelzett helyen hasonló jelenség megfigyelésére
adódott alkalom. Profi modón megszervezett fesztivál volt. Nem erre
számítottam, hiányzott is a zenekarok közti átállás hosszúságából
adódó ismerősökkel való beszélgetés. Erre nem adódott alkalom valóságos
hc kéjhömpöj zúdult ránk. A zenekarok gyors egymásutánban következtek,
mégpedig: Boy Sets Fire+Static 84+Cataract+Dark Day Dungeon+New
Born+Hátsó Szándék. Ezek nagyszerű teljesítményt nyújtottak, fejlődő
képesek, míg BB önjelölt művészúr sem tudta alulmúlni a hangulatot
és önmagát. Nála bizarabb jelenség talán csak a proszektúra környékén
sandán ólálkodó macskák között található. Széles jókedvében próbált
feszültséget indukálni, Amper sze nem sikerült Volt, sem a színpadOhm
sem hallgatóként amint magas szintű kulturáltságában német nyelven
vegzálta a külföldi zenekarokat. Jó vizsgázó közönség talán csak
az örültek iránt megnyilvánuló törzsi tiszteletből fakadóan tűrte
meg.
A buli jó volt. Csak én nem vagyok már a régi. Azt hiszem, hogy
ezentúl kiállítás megnyitottról írok. Lehet, hogy fiatalodom. Fiatalok,
tiétek a világ valamikor a miénk volt de körül néztünk benne és
láttuk, hogy annyira nem jó, hogy inkább nektek adjuk, nesztek.
Van bennem tisztán látás. Világ biztosan el fog pusztulni, csak
el kell fejlodnünk addig, amíg senkise bánja. Ez az üzenetem az
utókornak.
Mindenkit puszilok, csókolók, ölelek, imádok, puszilok, ölelek.
Szevasz Jóka.
- A -
Videóösszeállítás megtekintheto itt <http://underground.pcdome.hu/download/trafo001015/7634.htm>
|
|